Vidékfejlesztésben gondolkodni

Vidékfejlesztésben gondolkodni

A Csongrád megyei Agrárkamara szakemberei tartottak tegnap előadást az EU-csatlakozás tapasztalatairól

Hogyan készülhetnek fel a gazdák az EU-s csatlakozásra, mi vár rájuk azt követően? -- egyebek között ezekre a kérdésekre kerestek választ azon a tribünön, melyet a szabadkai község parasztegyesülete szervezett és a szakmai továbbképzésen, amelyen a Csongrád megyei Agrárkamara szakemberei tartottak ismertetőt. Szarvas Pál, a kamara alelnöke, valamint munkatársai, Légrádi Zoltán, Huszka Roland és Szabó Zoltán a felkészülés fontosságáról, az Európai Unió agrárpolitikájáról, az európai modellekről, a támogatási rendszerekről beszéltek.

NYILVÁNTARTÁSBA VESZNEK MINDENT

A bevezetőben elhangzott, hogy idejében fel kell készülni az EU követelményeire, meg kell tanulni azokat a játékszabályokat, amelyek ott érvényesek, de ugyanakkor erősíteni kell a gazdaságot -- erre kell kihasználni a csatlakozni vágyóknak nyújtott támogatásokat --, hogy minél versenyképessebbé váljanak a belépés pillanatában. Három fontos dologra hívták fel a figyelmet: az első az erők egyesítése, ami azt jelenti, hogy növelni kell a belső összefogást (az Unió közös agrárpolitikájában nincs jövője a felaprózott termelésnek, helyette szövetkezeti vagy más társulási formát támogat), ezenkívül a hangsúlyt a helyi specialitásokra kell helyezni, és úgynevezett vidékfejlesztésben kell goldolkodni.
Mint az előadás során elhangzott, eléggé szigorú rend uralkodik az Európai Unióban: pontos nyilvántartási követelményeknek kell megfelelni. Mindenekelőtt eleget kell tenni egy gazdaregisztrációnak (mindenkinek van egy azonosító száma), nyilvántartásba kell venni a mezőgazdasági területeket az úgynevezett parcellaazonosító rendszer keretében, és nyilvántartásba kell venni az állatállományt is. Ezeknek a szigorú követelményeknek a teljesítséért cserébe viszont viszonylag kiegyensúlyozott piaci viszonyok között dolgozhatnak. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy nem lesz kiélezett a verseny -- hiszen Európában jó ideje túltermelés folyik --, de megvannak azok a mechanizmusok, amelyek kezelni tudják ezt a helyzetet, vagyis amelyek biztonságot nyújtanak. Ehhez a biztonsághoz tartozik, hogy van egy területalapú támogatás, ennek a nagyságrendje a magyarországi szakemberek elmondása szerint például hektáronként 60-70 ezer forint.
Mint elhangzott, az állattenyésztők helyzete nehéz, sőt nem túlságosan reményteljes a jövőjük sem.

ÁLLATTENYÉSZTÉS HELYETT NÖVÉNYTERMESZTÉS

A közösség agrárpolitikája inkább a növénytermesztéshez nyújt támogatást. A kertészeti kultúrák területén, a szabályozás tekintetében elég nagy a szabadságfok, viszont közvetlen termelőt, vagyis gazdát érintő támogatás nincs, csak kertészeti termelők által létrehozott, termelői szervezeteket támogat az EU. Ezért cserében magát a termelést próbálják szabályozni, hogy a nagy piaci zavarokat elkerüljék.
Elhangzott az is, hogy az Unió agrárpolitikájában változás várható. Csökkenni fog a termelés volumenjét ösztönző támogatás (fennmarad a minőségi termelés ösztönzése), de a támogatások többsége áttevődik az úgynevezett vidékfejlesztési kategóriába. Az EU-nak nem célja, hogy a vidéken élő és dolgozó emberek elveszítsék az egzisztenciájukat. Ezért annak megőrzése érdekében különböző területeken, például az idegenforgalom, a vendéglátás és egyáltalán a vidéken maradásnak a feltételeit támogatják majd fokozott mértékben. Megmarad a mezőgazdasági termelők támogatása is, csak egy egyszerűsített, egységes farmtámogatás formájában. A belépő országokkal megnövekvő mezőgazdasági területekre nem nagyon kíván ilyen címen támogatást fordítani, inkább a vidékfejlesztésre tevődik át majd a támogatások nagy része.

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

A csatlakozásra váró országok termelőinek fel kell készülniük a játékszabályok pontos betartására. Meg kell erősíteniük gazdálkodásuknak az eszközrendszerét, a gazdaságukat, hogy megfeleljenek az új követelményeknek. Mint megtudtuk, célszerű az ökológiai gazdálkodás irányába elmozdulni, a talaj állapotát megvédeni.
Az összefogás jelentőségéről szólva kiemelték: ahhoz, hogy a jelenlegi mezőgazdaság szereplői ne maradjanak kiszolgáltatott helyzetben a velük szemben álló feldolgozó, kereskedő cégekkel (s emiatt gyakran előnytelen üzletekre kényszerüljenek), összefogásra van szükség saját érdekeik védelmében. Termelő, beszerző, értékesítő szervezeteket kell létrehozni, amelyek támogatásra is számíthatnak, amelyből a működésüket segítő létesítményeket (raktárakat, csomagolórészlegeket) hozhatnak létre. A beszerzési-értékesítő szervezeteknél a cél, hogy nagy volumen birtokában lehetőleg előnyösen tudjanak üzletet kötni. A tanácskozáson bemutatták az Útban az Európai Unió felé című munkafüzetet is, amely az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával készült az egyesület megbízásából a kis- és középvállalkozók részére.

2003. november 27., csütörtök

http://archiv.magyarszo.com/arhiva/031127/szabadka.htm