Fel kell nőni a feladathoz

Akadozik a múlt évben meghozott földtörvény alkalmazása

Ébredezik a határ, melynek valójában alkalma sem volt igazi téli pihenésre, hiszen nem volt ezen a télen kiadós hóesés, nem volt, ami betakarja a vetést. Annyi előnye van a furcsa időjárásnak, hogy a szokásosnál jóval előbb megkezdődhetnek a tavaszi munkák a határban.
Számos magántermelő számított arra, hogy a múlt év elején meghozott földtörvénynek köszönhetően - amely a társadalmi tulajdonban levő földterületek bérbeadását irányozza elő - az idén jelentősen megnövelheti a megmunkálható és esetleg nagyobb jövedelmet biztosító földterületét. Ehhez tudni kell, hogy az említett törvény értelmében a földterületek bérbeadására vonatkozó feltételeket az önkormányzatok határozzák meg, természetesen a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyásával. Termelőkkel beszélgetve már a törvény meghozatala után azonnal világos volt: ez a feladat valójában az önkormányzatok érettségi vizsgája lesz, hiszen azonfelül, hogy a bérleti díjakból jelentős összeg marad a helyhatóságokban, ez a törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy az árverések bölcs rendelkezései által az önkormányzatok a helybeli termelőket juttassák megmunkálható földterületekhez. Mint minden új törvénynek, a földtörvénynek az alkalmazása sem ment kezdetben zökkenőmentesen, emlékezzünk csak a verbászi és a szenttamási árverésekre, amelyek visszásságairól sokat cikkezett a sajtó. És mi a helyzet a közvetlen környezetünkben?
SERFŐZŐ JENŐ, a horgosi Gazdakör elnöke:
- Nagyok voltak az elvárásaink a földtörvény iránt. Jómagam az árverezés kiírását történelmi pillanatnak neveztem. Az első forduló lebonyolítása után azonban az a véleményem, hogy az önkormányzat sokkal többet tehetett volna a helybeli termelők érdekében. Elsősorban meg kellett volna határozni a bérbe adott földterületek nagyságának felső határát, és csökkenteni az árverezési tételeket. Az árverési pályázat feltételeinek kidolgozásával megbízott bizottságba dörzsöltebb tagokat kellett volna választani, akik tudtak és mertek is volna érvelni a mi megjegyzéseink érvényesítéséért. Mi ugyanis az említett megjegyzéseket közöltük a községi bizottsággal is. Tettük ezt annál is inkább, mert az időközben lemondott mezőgazdasági miniszter akkor itt járt nálunk, és a pályázat szövege láttán ő maga is azt kérdezte: miért nem daraboljuk fel kisebb területekre a bérbe kínált földet. Kinek szántuk azt a 400 hektárt Csillagfaluban, amelyet a pályázat értelmében nem lehet feldarabolni? Szavaztunk ugyan a bizottság ülésén arról, hogy mekkora legyen egy-egy terület felső határa. 5:4 arányban maradtunk alul mi, akik szerettük volna megszabni a felső határt. Egy olyan tag szavazatán dőlt el ez a kérdés, aki jelen sem volt az ülésen, hanem odaüzent, hogy nem kell a limit. Erre a bizottság elnöke azt kérdezte tőlünk, akik megszavaztunk volna, hogy ugyan mit akarunk, hiszen tudvalevő, hogy mindig az erősebb kutya... Mi, horgosi termelők különösen kedvezőtlen helyzetben voltunk, hiszen a településünk jobb minőségű földjeit már felvásárolta egy olasz befektető. El kell mondanom azonban, hogy korrektül felkínálta: ha valaki bérbe szeretné venni az általa kiszemelt területet, csak szóljon, és ő azt a jó viszony megőrzése érdekében átengedi neki. Ezenfelül a bérbeadási időszak sem kedvező. Mivel vidékünknek túlnyomórészt homokos a termőtalaja, rajta elsősorban gyümölcstermesztés vagy szőlészet jöhet számításba. Egy ilyen ültetvény termőre fordulásához bizony nem elég a pályázatban meghatározott két év, hisz az első termés szüretéig legalább öt évet kell várni. A bérleti idő tartamára mi 15 évet ajánlottunk, de ezt sem fogadták el. Azt is hangsúlyozni kell, hogy ezek a homokos területek elhanyagoltak, először ki kellene őket tisztítani, és csak utána jöhetne a telepítés. A horgosi termelők keserű szájízzel vették tudomásul a szabályokat, és ezzel magyarázható, hogy az árverés második fordulója iránt már nagyon gyér az érdeklődés.
KISS ÁRPÁD, a Szabadkai Parasztok Egyesületének elnöke:
- Harmadszori nekifutásra a mezőgazdasági minisztérium végre elfogadta pályázati feltételeinket, és az árverés április elejére várható. Azt hiszem, érdemes volt egy kicsit késni más önkormányzatokhoz viszonyítva, ugyanis az elfogadott feltételek elsősorban a helybeli magántermelők érdekeit védik. Az első pályázatot a minisztérium azért utasította vissza, mert időközben az egyházközösségek visszakövetelték földjeiket, és ezt figyelembe kellett vennünk. A minisztérium által jóváhagyott pályázatba sikerült beiktatni, hogy a helyi őstermelők elsőbbségi jogot élveznek. Ezenfelül azt is meghatároztuk, hogy a bérelt földterület nem lehet nagyobb 100 hektárnál. Alsó határt nem szabtunk, bármekkora, fizikailag összefüggő terület - melyet út, vagy patak választ el - bérbe vehető. Meggyőződésem, hogy sikerült érvényesíteni azokat az álláspontokat, amelyeket az egyesületben meghatároztunk, méghozzá: a helybeli őstermelők élvezzenek elsőbbségi jogot bérbeadáskor, meghatároztuk a bérbe vehető földterület felső határát. A szabadkai községi képviselő-testület valószínűleg még a hét folyamán határoz a pályázat kiírásáról és az árverés véghezviteléről, mi pedig a minisztérium jóváhagyása után le is bonyolítjuk. Habár az önkormányzattól messzemenő támogatást kaptunk határozataink érvényesítéséhez, mégis úgy érzem, a földtörvény nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket. Elsősorban azért - és ez nem az önkormányzati bizottságon múlott -, mert nincs esélyegyenlőség - mondta Kiss Árpád, az egyesület elnöke.
PERISITY Irma
2004. december 15., szerda
http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=3208&no=132