Megszűnhetnek a kisgazdaságok?

Megszűnhetnek a kisgazdaságok?

Újabb közvita az állattartásról szóló rendelet kapcsán

Habár az állattartásról szóló rendeletet még a múlt héten a városi képviselő-testület elé szerették volna terjeszteni, több mezőgazdasági egyesület, helyi közösség és polgár kérésére újra közvitára bocsátották. Tegnap nagy volt az érdeklődés iránta a termelők részéről, közülük többen is javaslattal álltak elő.
A felszólalók közül legtöbben aggodalmukat fejezték ki, hogy meg kell majd szüntetni a gazdaságukat, és ezzel megszűnik anyagi, illetve megélhetési forrásuk. Több polgár, aki a város peremén él, rámutatott, hogy például Kisbajmok vagy a Vasutastelepülés helyi közösség is a piros zónába tartozik majd, ahol nem lehet haszonállatot tartani. Márpedig ők abból élnek, és néhányuknak nincs is arra lehetőségük, hogy gazdaságukat tanyára költöztessék ki.
Domonkos Gábor, a csantavéri Termelők Klubjának elnöke a falubéli állattenyésztők nevében megfogalmazott levelet olvasta fel, amiben kiemelte, hogy a faluban 400 háztartás foglalkozik szarvasmarha- vagy sertéstenyésztéssel. Mintegy 70 bejegyzett gazdaságban tartanak több mint 70 szarvasmarhát. Így feltételként szabták meg, hogy csak akkor hajlandóak támogatni az állattartásról szól rendeletet, ha az önkormányzat támogatja a termelők tanyára való költözésének költségeit
.
Grgo Tikvicki állatorvos is azt emelte ki, hogy például Sándorban vagy Kisbajmokban az idős háztartások, kisgazdaságok és a valamikor munka nélkül maradtak tartanak otthon haszonállatot. Ezeket a területek azonban piros övezetbe sorolták, vagyis itt csupán házi kedvenceket és egzotikus állatokat tarthatnak a polgárok. Javaslata szerint ebben az övezetben nem az állatok kategóriáját, hanem azok számát kellene meghatározni, falun pedig inkább az állategészségügyi törvényt kellene alapul venni, amelyben pontosan meg van fogalmazva, hogy egy meghatározott szám felett már engedélyt kellene kérni az állattartáshoz.
Đorđe Dragojlović többek között kiemelte: véleménye szerint külön rendeletben kellene tárgyalni a házi kedvencek tartását, és külön a haszonállatok tartását. Illetve meg kellene várni, hogy megszülessenek azok a határozatok, törvények, rendeletek (mint például a kommunális tevékenységeket felölelő rendelet), amelyekre a szóban forgó rendelet támaszkodik.
Szóba került az állattartásra és a takarmány tartására szolgáló épületek elhelyezése is. A rendelet több pontja is azzal foglalkozik, hogy egyik-másik épület milyen messze lehet a lakóháztól és a szomszédos parcellától. Kiss Árpád, a szabadkai parasztegyesület elnöke arra hívta fel a rendelet megfogalmazóinak figyelmét, hogy mi lesz azokkal a régi górékkal, amelyeket régen, a hagyománynak megfelelően a szomszéd parcella mellé építettek közvetlenül. Ivica Mamužić pedig feltette a kérdést, hogy hogyan lehet például egy silót 15 méterrel távolabb elhelyezni a szomszéd parcellától, ha az egész telek nem hosszabb 15 méternél.
Milan Radak, a szabadkai önkormányzat mezőgazdasággal foglalkozó osztályának munkatársa azzal igyekezett csillapítani a termelőket, hogy a rendelet nem kötelez bontásra, sem pedig költözésre. Csupán rendezni szeretnék a jelenlegi helyzetet. Ami után a termelők azt igyekeztek megmagyarázni, hogy igaz, nincs a rendeletben ilyen kitétel, de a büntetések erre kényszerítik majd a polgárokat.

2010. június 25., péntek

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer