English
Magyar
Srpski
A magángazdaságok bejegyzése
Határszemle
A mezőgazdasági magántermelők érdekeit szolgáló nyilvántartás elkészítése vagy egy újabb átverés?
A mezőgazdasági fejlesztésre kiírt pályázatokon való részvétel egyik feltétele, hogy a támogatást igénylő termelő gazdasága be legyen jegyezve. Termelőkkel beszélgetve egyértelművé válik, hogy sokan még mindig nem értik, mit is jelent valójában a magángazdaságok bejegyzése, vajon valóban kezdeti lépés-e az európai csatlakozáshoz, vagy csak arról van szó, hogy az állam pontos képet akar arról, milyen és mennyi vagyonnal rendelkeznek a mezőgazdasági magántermelők. Erre a kérdésre akartunk pontos választ kapni a szabadkai Parasztegyesületben, ahol az utóbbi időben folyamatosan és rendszeresen nyújtanak nemcsak szóbeli, de konkrét segítséget is a gazdaságok bejegyzéséhez.
KISS Árpád, az egyesület elnöke:
- Nem vagyok biztos abban, hogy a mezőgazdasági magángazdaságok jelenlegi bejegyzési formája jó, de valamilyen rendszerezett nyilvántartásnak lennie kell - mondja az elnök. - Nem a mi mezőgazdasági minisztériumunk gondolta ki ezt a nyilvántartást, annyira nem futja az erejéből. Nyugaton a magángazdaságok nyilvántartása annyira pontos és megbízható, hogy a gazdaságnak (például, ha állattenyésztéssel foglalkozik) még arról sem kell gondolkodnia, mikor kell védőoltást adni a jószágnak. A bejegyzés alapján a szakszolgálatok emberei hetenként, tíznaponként járják a gazdaságokat, és a nyilvántartásuk alapján emlékeztetik a gazdákat a tennivalókra. Nyugaton van ennek a bejegyzésnek egy jól érzékelhető anyagi súlya is. Az uniós államokban a magángazdaságok minden megművelt, bejegyzett hektár termőföldre a múlt évben 482 euró ingyenes támogatást kaptak, az idén ez az összeg feltehetően még nagyobb lesz. Sajnos, mi még nagyon messze vagyunk ettől, és nálunk a gazdaságok bejegyzésének nincs ekkora anyagi vetülete. De véleményem szerint fel kell nálunk is állítani ezt a nyilvántartást, és azt hiszem, ezt lassú, folyamatos munkával, sajtóhírveréssel a gazdákban is tudatosítani kell. Igaz, hogy a mi bejegyzésünk egyelőre még nem ,,gazdabarát'', de bármilyen támogatást, hitelt igényel a termelő, első követelmény a bejegyzett gazdaság, elsősorban a termelő hitelképességének a felmérése végett. Azt hiszem, a magántermelők közül sokan megértették ennek az akciónak a jelentőségét, és ennek tulajdonítható, hogy az egyesületük által felölelt terület 3500 magángazdaságából eddig 1238-at jegyeztek be.
- Véleménye szerint tehát valóban egy rendkívül fontos, elsősorban a magántermelők érdekeit szolgáló nyilvántartás felállításáról van szó?
- Meggyőződésem - hangzik a válasz -, hogy ezt a nyilvántartást nálunk is be kell vezetni. Szerencsétlenségünkre, és ezért is gyanakodnak termelőink, nálunk nagyon sok az állam részéről a szövegelés, de sajnos egy jottányit sem juttatja előbbre a mezőgazdasági termelést. A másik óriási hiba, hogy ahány kormány, pontosabban ahogy változik a minisztériumi felállítás, úgy változnak a szabályok is, és ez nem eredményezhet egy rendezett, felhasználható nyilvántartást. Egy anekdotába illő példát mondok: a mezőgazdasági minisztérium keretében három telefonszámon lehet érdeklődni a bejegyezésekkel kapcsolatban. Én kipróbáltam. Mindhárom számon más-más az utasítás, sokszor még attól is függ, hogy délelőtt vagy délután tárcsázom-e őket. Az állam részéről történő szövegelést sem ok nélkül állítom. Pillanatnyilag négy támogatási forrás van, méghozzá a köztársasági mezőgazdasági minisztérium, az ún. garanciaalap, a tartományi mezőgazdasági titkárság és a tartományi fejlesztési alap által folyósított támogatások. Bármelyikhez fordul is a magántermelő, azonkívül, hogy bejegyezte gazdaságát, businesstervre van szüksége. Ámde - ismét a sok szöveg következménye - nincs egyértelmű magyarázat azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a tulajdonjog és mit a családi gazdaság. Ha például egy házaspár esetében a földterület telekkönyvileg mindkettőjük nevén van, külön kell pályázniuk, és megtörténhet, hogy mindketten megkapják a térítésmentes 60 ezer dináros támogatást, ami a jelen esetben 120 ezer dinár. De ha családi gazdaság - ahol két-három nemzedék gazdálkodik együtt - pályázza meg ugyanezt a támogatást, csak 60 ezer dinárt kaphatnak. Ezért tartom kétszínűségnek az állam részéről, ha a családi gazdaságokat szorgalmazza, mert egyetlen törvényes, jelenleg érvényben levő rendelkezés sem támogatja ugyanis a mezőgazdasági magángazdálkodásnak ezt a Nyugaton rendkívül jól bevált és jövedelmező, értelmes formáját. Sajnos, mi egy tranzícióban levő ország vagyunk, és valahogy át kell vészelnünk az átalakulás hosszú, fájdalmas időszakát. Ez cseppet sem könnyű munka, elsősorban azért, mert a sikeres tranzícióhoz az is kellene, hogy megváltoztassuk magántermelőink évszázados gondolkodásmódját. Mi az egyesületben valóban alaposan nekiláttunk ehhez a munkához. Remélem, hogy már február folyamán megkezdi munkáját az egyesület szakbizottsága, s hozzáértő, elismert szakemberek nyújtanak majd segítséget magántermelőinknek minden területen, tehát támogatási, tanácsadási jellege lesz ennek a szervnek. Nagyon sokat tehetünk termelőink érdekében, mert a támogatásoknak is számtalan formájuk van. De ehhez elsősorban arra van szükség, hogy tudatosítsuk termelőinkben: a világon már minden fejlett mezőgazdasági termelés a minőséget és nem a mennyiséget tartja elődleges feladatának. Mert a túltermelés teszi tönkre a termelőt, értékteleníti el a termékét. Tehát okosan felmérve a lehetőségeit, a gazdának már januárban tudnia kell, mit akar a folyó évben fejleszteni, és milyen formában. Csak egészséges ötletre van szükség, a többihez az egyesület szakbizottsága nyújt majd messzemenő, átfogó segítséget - ígéri a szabadkai Parasztegyesület elnöke, Kiss Árpád.